Jó érzés, amikor figyelmesen hallgatják, amit mondunk, ugye?
Ezzel mások is így vannak. Elég csak néhány dologra odafigyelni és máris lehetünk mi is jó hallgatóság, amivel kifejezhetjük érdeklődésünket, tiszteletünket a másik felé. Íme néhány dolog például:
-Amikor beszélnek hozzánk, figyeljünk a szöveg lényegére, ne gondoljuk rögtön, hogy mi ezt már tudjuk, lehet, hogy ez csak felszínes feltételezés részünkről.
-Kifejezhetjük figyelmünket csenddel is. Hagyjunk időt beszélgetőpartnerünknek arra, hogy gondolatait összeszedje és pontosan szavakba tudja önteni! Engedjük meg neki, hogy időnként levegőt vegyen, ne vágjunk rögtön a szavába, hogy azonnal válaszolhassunk!
-Figyelmünk könnyen elkalandozhat, ha a másik fél véleményét hallgatva támad egy ötletünk és azzal kezdünk el foglalkozni. Ha ezt észrevesszük magunkon, térjünk vissza a figyelmes meghallgatásra, mielőtt végleg elveszítjük a fonalat.
-Ha félünk, hogy a beszélgetés közben lemaradunk valamiről és nem tudunk elszabadulni okostelefonunktól, azzal még meg is sérthetjük partnerünket, nemcsak a figyelmünket nem tudjuk koncentrálni.
-Halljuk meg a szavak értelmét! Van olyan, amikor egy-egy szó mást jelent nekünk és mást a partnerünknek, ezért érdemes erre is odafigyelni a félreértés elkerülése miatt.
-Figyeljünk az érzelmek kifejezésére is! A hangszín, hangsúly, gesztikuláció, testbeszéd a szavakon túl, mélyebb értelmet és több jelentést is ad a szavaknak.
-Minden érzékszervünket használjuk! Információtartalma lehet annak, amit közben látunk, amit hallunk, a szagoknak, amit érzünk, és tapintásunknak is.
-Közben figyeljük saját testünket is, mert jelez, ha kell! Ha valami mélyebben megérint bennünket, arra testünk különféle módon reagál. Gyorsabb szívverés, izzadás, fájdalom vagy egyéb rossz vagy jó érzés keríthet hatalmába minket, amelyek jelentését mindig keressük meg!